HTML

Fallout

A 2030-as évben végre megvalósult Európa terve az Unióval kapcsolatban. Az országok elfogadták az egységes szabályokat és törvényeket, hogy biztosítsák a gazdaságukat, jövőjüket. Az euró elfogadott és használt valuta lett szerte az országok között, megcáfolva a korábbi jóslatokat az egységes gazdasági rendszer összeomlásáról. Az EU megalapította saját hadseregét, egységesen lépett fel a politikai hadszíntéren. Úgy tűnt, végre megalakult a totális utópia kontinensünkön, legalábbis így hitték egészen 2056-ig.

venomspawn 2009.10.06. 22:54

2075 január közepére az USA befejezte az Atlanti-óceánon a világ legkorszerűbb mélységi fúrótornyát és a vége felé közeledett az első vízalatti város, Hydropolis építése is. Utóbbi szigorúan titkos projekt volt, s csupán egy év kellett a felhúzásához, majd a benépesítéséhez. Kína úgy hitte, hogy az ő városa fog megépülni hamarabb, de az amerikaiak szabotázsakciókkal gátolták a munka előrehaladását.

Most, hogy Amerikáé volt a két legnagyobb kőolajlelőhely, -Alaszka és az
Atlanti-óceán fúrótornya,- kezdhetett félni a többi irigy országtól, legfőképpen a kínaiaktól. Hogy területei védelmét biztosítsa, az USA minden katonáját hazahívta, kivéve az Európában szolgálókat. A 2055-ben megkezdett az óvóhely építési projekt hatékonyságát fokozták.
Az ÚVSZ újult erővel vetette magát a harcokba, s technikai fölénye egyre inkább
megmutatkozott a gyengébben felszerelt NATO és USA haderők felett. Áprilisban
felszabadították Varsót, miután a NATO seregek kivonultak Nyugat-Oroszországból és
Kelet-Lengyelországból. A megállíthatatlan varsói erőkkel szembenézve, a szövetséges csapatok visszatértek az eddig csak elméletben létező hidegháborús taktikákhoz.
Az ellenfél csapataihoz közel alkalmaztak nukleáris támadásokat, ezáltal atomsíksággá
változtatva a mezőket, mindent elárasztva halálos sugárzással. Az ÚVSZ támogatásával, 2075 márciusában a csehek sikeresen elfoglalták Dél-Németországot és katonaságuk rákényszerítette Szlovákiát, hogy egyesüljön Csehországgal, remélve hogy így olyan nyersanyagokhoz juthatnak, mellyel támogathatják háborús törekvéseiket.
Májusban az orosz és bolgár erők, egy utolsó támadást indítottak a törökök ellen.
Görögország nyersanyagok hiányában, észak felé indított támadást Albánia és Macedónia
irányában. A szlovén és szerb erőket visszahívták az anyaországok Romániából, hogy biztosítsák saját határaikat. Ezáltal túlerőbe kerülvén, az ÚVSZ végigbombázta
atomrakétáival Romániát, teljesen szétzilálva a frontot. Orosz tankok robogtak végig
az országon, visszaszorítva a balkáni szövetség csapatait a volt Moldáviába. Bár a román és ukrán frontot is teljesen letarolták, ez korántsem volt elég arra, hogy kimerítse az orosz atomkészleteket. Ukrajna rádöbbent, hogy az ÚVSZ többfrontos háborúja miatt csak egy esélye van, egy helyen összpontosítani a seregét. Ez talán lehetőséget nyújt arra, hogy a határ mentén felsorakoztatva, visszatartsa a varsói szövetség seregeit.
A feldühödött NATO csapatok abban a reményben, hogy visszanyomják a frontot Dél-
Németországból, egyre nagyobb számban kezdtek atomtölteteket használni, mélyen Csehország és Lengyelország szívébe küldve őket. Válaszul az ÚVSZ atomrakétákat indított el a sűrűn lakott német ipari városok felé... A csapások megtorlásául, a Atlanti-Szövetség nagyerejű atomtölteteket dobott le Szentpétervár környékén. Az újabb válasz nem maradt el. Rakétát rakéta követett, mely eltartott egészen októberig. Egyik fél sem lőtt ki egyszerre nagy mennyiségben tölteteket és nem célozták egymás silóit, nehogy totális atomháborúba torkolljon a konfliktus. Ám ekkor már nem lehetett a harcok békés lezárásáról beszélni, a világháború javában zajlott, békekötésről szó sem lehetett.
Decemberben az ÚVSZ serege közeledett Ankarához, s az atomtámadások meggyengítették Isztambult is. Kelet-Törökországban az orosz és grúz erők együttesen törtek be, s megállíthatatlanul nyomultak előre. A nyugati parton Görögország egy utolsó, nagyerejű támadást indított "most vagy soha" alapon a törökök ellen. Ahogy az ÚVSZ északról és keletről, Görögország pedig nyugatról közeledett a török főváros felé, a védekező csapatok megadták magukat.
A közeledő görögök arra kérték az ÚVSZ tagországokat, hogy ne lőjenek ki több atomtöltetet, nehogy felesleges görög katonai áldozatok legyenek. A további tárgyalások során a görögök elérték azt is, hogy csak a saját csapataikkal biztosíthassák a frissen megszállt területet.

 

Szólj hozzá!

venomspawn 2009.05.31. 16:11

2073 februárjában a török erők tovább halmozták sikereiket a bolgár hadszíntéren.
Eközben az egyesült Cipruson török nemzetiségűek tartottak tüntetést az anyaországuk politikája miatt. A demonstráció görögellenes tüntetésbe csapott át, s a ciprusi katonaságnak kellett rendet tennie. A szükségtelen erőszak miatt a török hadsereg megszállta Ciprust. Polgárai védelmére Görögország is erőket küldött a szigetre, így kitört a görög-török háború.
Március közepén a szocialista olasz kormány egy kölcsönös védelmi szerződést kötött
Görögországgal. A szorosabb szövetséget elutasították, mivel nem közvetlenül olasz környezetben folyt a háború. Olaszország addig nem kívánt csatlakozni a háborúhoz, amíg az EU, vagy a NATO nem csatlakozik a BA-hoz és nem indít totális támadást ellenségeik ellen.

A védelmi szövetség neve Mediterrán Szocialista Szerződés (MSzSz) lett. Most már képessé vált Görögország arra, hogy elsüllyessze az olasz vizeken hajózó, háborús zóna felé tartó külföldi hajókat. Késő tavasszal a csehek újra megtámadták Dél-Németországot, de az offenzívájukat visszaverték a gauss puskákkal felszerelt német egységek. A mágneses gyorsítás elvén működő technológia lehetővé tette, hogy megfordítsák a NATO erők a háború menetét. Pár héten belül az első csapataik átlépték a lengyel határt, Varsó hamarosan elbukott és lakói felkészültek az ostromra.
A román front stabilizálódott augusztusban, majd elkezdődött a hadianyagok
felhalmozása, a ráhangolódás az ellenállásra. A nyugati fronton az oroszok próbálták minden erejükkel megállítani az újult erővel támadó NATO erőket, mialatt a BA elavult fegyverekkel és járművekkel volt kénytelen harcolni a nagyságrendekkel fejlettebb haditechnikával rendelkező csapatok ellen. Ugyan Románia modern technológiával és jó emberanyaggal rendelkezett, lassan érezni kezdte az ÚVSZ nyomasztó erejét.
A Szerződés országai ráeszméltek, hogy a törökök komoly veszélyt jelenthetnek, ha folytatódik a harc velük. Egyetlen reményük az volt, hogy megállítsák a NATO erőket, majd minden embert átcsoportosítsanak Bulgáriába 2073 karácsonyára. A nyugati görög és az északi ÚVSZ erők nyomásának hatására, Törökország ráeszmélt, hogy vagy visszavonul, vagy megsemmisítő vereséget szenved.
Tartva attól, hogy a BA veresége után az MSzSz nyugatnak fordul, az EU segítséget
küldött Törökországnak. 2074. június 24.-én, egy lőszerekkel, fegyverekkel és hiánycikkekkel megrakott konvoj indult el Törökország felé. Miután a görögök elsüllyesztették a hajóflottát, az EU és az MSzSz között mélypontra süllyedtek a diplomáciai kapcsolatok. Mivel az EU még mindig nem akart hadba lépni, ezért embargót vetett ki a mediterrán szocialista országokra. Ezzel rádöbbentették őket, hogy olaj és acél híján nem fogják tudni sokáig folytatni a háborút. Így ha nem találnak egy alternatív energiaforrást, megroppan a gazdaságuk és elvesztik a háborút...
Július 13.-án, az oroszok végső elkeseredésükben megkezdték a taktikai atomcsapások végrehajtását. Pár hét alatt ezek gyakorivá váltak az orosz-lengyel határtól alig 50 km-re található határsávban. Mivel a NATO már látta, hogy nem menekülhetnek meg az atomháborútól, ezért atomra atommal válaszoltak. A bombázások fokozatosan húzódtak nyugatabbra, kezdett szorulni a hurok az EU és NATO tagok nyaka körül.

1 komment

venomspawn 2009.05.24. 10:36

2072 januárjában lelőttek egy magyart a román-magyar határon. A román hírközlés szerint csempész volt és fegyvereket szállított a románellenes magyar erőknek. 3 nappal később százak haltak meg egy bukaresti vasútállomáson, amikor bomba robbant közöttük. A román rendőrség tömeges magyar letartóztatást rendelt el. Az erdélyi magyarok ellenálltak és újfent szuverenitást követeltek. Hogy a lázadást leverje, Románia a hadserege egy részét Erdélybe küldte. Napok, hetek teltek el tüntetésekkel fűszerezve, de eredménytelenül. A román csapatok folyamatosan támadták a magyarok lakta településeket, elhurcolták a lakosokat. Magyarország ráeszmélt hogy nincs más lehetősége, s hadat üzent Romániának. Az ÚVSZ a maradék seregét áthelyezte Magyarországra, hogy ezáltal támogassa a Magyar Honvédséget.
A szövetséges erők augusztus folyamán mélyen benyomultak Romániába, mely a
románokat arra késztette hogy az EU-nál és a NATO-nál könyörögjenek segítségért. A NATO elutasította a segítségnyújtást a kétfrontos háború nehézségeire hivatkozva, az EU pedig nem kívánt csapatokat küldeni a hadszíntérre, de megígérte, hogy folytatja az embargót az ÚVSZ tagországaival szemben. Ukrajna, Szerbia, Szlovénia és Montenegró meghallgatta Románia sírását, s egységeket küldtek a frontra. Tartva a magyar erőktől és elkerülvén egy nagyobb nemzetközi konfliktust, a NATO kivonta seregeit a volt Jugoszlávia országaiból.
Október közepén a Bolgár és Török ellentétek fokozódtak. Törökország katonai
lépésre szánta el magát, tankok és katonák vonultak be Bulgáriába. Feldühödve
Törökországra, a NATO ebből az államból is kivonta erőit és felszólította a törököket, hogy vonuljanak ki a bulgáriai területekről. Ez a kérésük süket fülekre talált, ezért Törökország NATO-ból való kizárása mellett döntöttek. Hogy Dél-Kelet Európa békéje biztosítva legyen, októberben katonai szövetség született Görögország, Románia, Ukrajna, Szlovénia, Szerbia és Montenegró között, mely a Balkán Szövetség (BA) nevet kapta.

Szólj hozzá!

venomspawn 2009.05.16. 13:10

2069 augusztusában az elleségekkel körbevett Fehéroroszország megadta magát, majd a biztosítatlan nyersanyag utánpótlás miatt gazdasága összeomlott. A lengyel és orosz egységek megszállták az ország egész területét. Lengyelország egy lázadástól tartva, minden nem fehérorosz állampolgárt arra utasított, hogy hagyja el a háborús területet. Egy kisebb német csoport azonban ellenállt, majd rejtélyes módon eltűntek. A lengyel hírforrások szerint szerint lázadók végeztek velük, mindezek ellenére Németország újabb erőket csoportosított a keleti hatérszélre.

2070 január 1.-én, az EU elítélte az UVSZ cselekedeteit, valamint szankciókat hozott

a nemzetközi szabályok folyamatos áthágója, Németország ellen. Az UVSZ-t utasították, hogy biztosítson szuverenitást a fehéroroszoknak, vagy különben az Unió embargót hirdet a szövetség tagjai ellen. Németországot felszólították, hogy csoportosítsa át seregeit a lengyel határról. A nemzeti biztonságot többre értékelvén a kereskedelemnél, Németország és az UVSZ elutasította az EU fenyegetését, és vállalták a szankciókat. A katonai szövetségben a gazdaságilag erős Csehország újabb hadművelet indítását tervezte. Arra utasította az UVSZ-t, hogy nyomuljanak nyugatra, és szerezzenek fontos ásványkincsekkel rendelkező területeket, életteret a németektől. Az ötlet elfogadásra talált a szövetség berkein belül, de addig nem kívántak akcióba lépni, amíg a harcok kezdetét ki nem tudják provokálni a másik féltől.

Abban a reményben, hogy megtudják gyengíti a lengyel kormányt, német szekták titkon

kapcsolatba léptek németbarát lengyelországi földalatti erőkkel, megbízva őket, hogy szítsanak lázongásokat az országban. Hamarosan tüntetések keltették fel országszerte a lengyel kormány figyelmét. A megmozdulások elcsendesedésével a lengyelek a német államot gyanúsították a lázadók megbízásával, mely vádaskodást utóbbiak elutasították, bár feltételezték, hogy néhány ultranacionalista német felbújtó átszökhetett a határon. Ezután újabb lengyel hadoszlopok lettek a határra rendelve.

2071 folyamán pár határincidens és kölcsönös tüzérségi támadás történt a két

ország között, melyek nem jártak jelentős élet -és vagyonkárral. Július közepén néhány német egység átlépte a határt abban a hiszemben, hogy a lengyelek teljes szélességben támadást indítottak országuk ellen. Napokon belül a két ország háborúban állt egymással. Mindegyik oldal alaposan fel volt készülve, így állóháború alakult ki közöttük. Németország lassan felülkerekedett, magához ragadta a kezdeményezést.

Év közepén 3 orosz osztag indult el Varsóból, hogy segítsen a lengyeleknek, akik ugyan még mindig számbeli fölényben voltak, de technikailag elmaradottabb színvonallal rendelkeztek ellenfelüknél.

Szeptember végén az UVSZ, provokációnak tekintve a németek Lengyelország elleni támadását, belekezdett a korábban megtervezett hadműveletbe. A Csehek beléptek a háborúba, délkeletről támogatva a harcoló szövetségeseiket. Áttörve a német hadsereg délen lévő állásait, benyomultak az országba. Az orosz inváziós erők – hála a legújabb páncél fejlesztéseknek – könnyedén üldözték vissza a védekező seregeket egészen Berlinig. Heteken belül keletről és délről fogták közre a német fővárost. A németek elleni győzelem közeledett, az UVSZ megszállta az országot, hogy ‘biztosítsa a jövőbeli támadások megelőzését’. Az EU tiltakozása kevés

sikert hozott, s ők továbbra sem kívántak belépni a háborúba.

A németek attól tartva, hogy országuk teljesen idegen megszállás alá kerül, segítséget kértek NATO szövetségeseiktől. Az EU országai azonban féltették az öreg kontinens törékeny szövetségét, ezért csak az USA és Kanada állt a német birodalom mellé. Október 10.-én. Franciaország, Görögország, Olaszország és Belgium arra kérte az Egyesült Államok seregét, hogy addig ne indítsanak támadást, amíg az EU és a NATO nem talál kompromisszumos megoldást a kialakult helyzetre. Az USA ezt elutasította, és belerángatta a NATO-t a háborúba. Ezen fenti négy ország felháborodva a cselekményeken, kilépett a katonai szövetségből. December elején a britek megmutatták hogy van vér a pucájukban, és beléptek a konfliktusba az Egyesült Államok oldalán. Abban reménykedve, hogy elkerülheti a háborút, az EU kizárta Nagy-Britanniát az Unióból. Spanyolország és Portugália, valamint Dánia és Hollandia -egyébiránt a NATO és az EU szövetségesei, inkább semlegesek kívántak maradni az adott körülmények között.

A tél beállta előtti könnyű győzelemben reménykedve, az orosz Sarki Inváziós Erők, az friss fejlesztésű energiafegyvereikkel lerohanták Finnországot. Azonban nem sikerült eredményt elérniük, képtelenek voltak áttörni a Finn Sarki Tengerészgyalogság védelmét. Hónapokon át az ütegek hangjától visszhangzottak a fjordok, majd a patthelyzet visszavonulásra késztette Moszkvát.

 

Szólj hozzá!

venomspawn 2009.05.13. 09:45

2067-ben Németország átállt a teljes nehézipari termelésre, de terve a válságból való kilábalásra sikertelen volt. A romló gazdasági helyzet radikális kormányzati csoportok megalakulását és skinhead megmozdulásokat eredményezett, akik a lengyel és cseh bevándorlók ellen fordultak. Hogy országát megóvja a széthullástól, a kormány engedményeket tett a szélsőségeseknek, de ezzel csak instabilitást váltott ki. A szomszédos Lengyel és Cseh Köztársaság, a második világháborús náci törvényekre hivatkozva felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat a németekkel.

2067 augusztusában, az orosz erők Azerbajdzsánban és Kazahsztánban
felülkerekedtek az ellenállókon. Oroszország ily módon megszállta Közép-Ázsiát és bevethette kormányzati erejét, titkosügynökeit, hogy újabb és újabb országokat manipulálhasson ízlése szerint. Szeptemberben KGB ügynökök segítségével, Oroszország rákényszerítette a fenti három országot, hogy segítségért forduljanak hozzá. Moszkva teljesítette a kívánságokat, de az országok szörnyű árat fizettek cserébe. Az új oroszbarát kormányok gyorsan felszámolták az ellenállókat a területeiken, bár a megszálló erők jelenléte amúgy is elcsendesítette őket.

Kína és Oroszország között új határvonal alakult ki.
Novemberben, egy nagyobb volumenű villongás rázta meg a volt Jugoszlávia államait.
A heves harcok arra késztették a NATO-t, hogy ismét rendet teremtsen az országokban. Miután a fegyverek elhallgattak, a NATO vezetői ottmarasztalták az egységeket a béke biztosítása érdekében. Az EU felemelte a hangját a helyzet ellen, felvázolva egy esetleges harmadik világháború lehetőségét. Titkon az EU, a NATO erők további maradását akarta elérni, hogy ne nekik kelljen intézkedniük.
A németországi faji villongások a 2068-as évben tovább fokozódtak. A német
kormány rákényszerült, hogy katonailag biztosítsa a rendet, 9 katonai ezredet vezényeltek az ország különböző nyugati tartományaiba. Ennek hála, lassan kelet felé tolódott a
szélsőséges csoportok tevékenysége, megcélozva a lengyel és cseh határmenti lakosságot. Németország felismerte, hogy gyenge a jobboldali erők visszaszorítására, így plusz három páncélos századot rendelt a keleti tartományokba.

Lengyelország fenyegetve érezvén magát, erőket csoportosított a nyugati országrészbe.
Március folyamán a lengyel kormány titkos megbeszéléseket kezdeményezett
Fehéroroszországgal, ám egy korábbi területi vita miatt a beszélgetés hamar átcsapott
inzultálásba, majd a tárgyalások megszakadtak. A dühtől fűtött beloruszok minden fórumon azt nyilatkozták, hogy Lengyelország katonai akciót kíván indítani Németország ellen. Utóbbi egy inváziótól félve, minden maradék csapatát keletre küldte.
Szeptemberben kormányellenes tüntetések kezdődtek Románia magyar kisebbsége
körében, melyet a hatóságok hamar levertek. Magyarország kénytelen volt az EU-hoz fordulni és meggyőzni őket, hogy Románia kormánya titkon fegyverkezik.

Decemberben lázongások kezdődtek Bulgária lakossága körében is, miután a korábban a török elnököt meggyilkolni kívánó nacionalistát letartóztatták és kiadták Törökországnak. Pár hét múlva a török kormány azt állította, hogy a tettes természetes halállal halt meg a börtönükben. Gyújtogatások, randalírozások kezdődtek, mely végül odáig vezetett, hogy a török nagykövetet kiutasították a balkáni országból.
Lengyelország a nyugati német, illetve a keleti fehérorosz fenyegetettség miatt, január
13.-án tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával. Hónapokig tartó megbeszélések után
született meg az a katonai szerződés, mely magába tömörítette Lengyelországot,
Csehországot, Magyarországot, Bulgáriát és Oroszországot, ismertebb nevén az ÚJ VARSÓI SZERZŐDÉS (UVSZ) országait. Ez az újonnan létrejött katonai szupererő megdöbbentette az egész világot...

 

Szólj hozzá!

venomspawn 2009.05.12. 18:55

2064 áprilisában, a Közép-ázsiai országok gazdasága (köztük Grúzia, Azerbajdzsán és
Kazahsztán), nagyon instabillá vált. Számtalan polgári lázongás és tüntetés arra késztette a szomszédos Oroszországot, hogy lépéseket tegyen ez ügyben. Orosz egységek hatoltak be a három országba, s megpróbálták helyreállítani a rendet.
2064 őszén, a Szovjet Republikánus Moldávia leverte azokat a román demonstrálókat, akik a Romániával való egyesülés vágyát hangoztatták. Félvén a Román-Moldáv
összeolvadástól -ezáltal növelve a külföldi gazdasági erőt-, az Orosz MVD (biztonsági) erők rajtaütöttek a protestálókon. Pár nappal a tüntetés után, Moszkva meggyanúsította Bukarestet, hogy országuk titokban bátorítja a felkeléseket.

2065 februárjában, a Román kormány letartóztatott 5 KGB ügynököt, akik a vád szerint szították a feszültséget Románia magyar kisebbsége körében.

 

 

Szólj hozzá!

venomspawn 2009.05.11. 20:54

NIMRÓD

12-es magyarországi óvóhely, központi szerver.


Rendszerindítás... rendben

Perifériák felcsatolása... rendben

Grafikus felület betöltése... rendben

Adatok beolvasása... rendben

Legutolsó működő beállítások betöltése...

Digitalizálás... hiba!

Másodlagos funkció indítása...

Szöveges megjelenítés... rendben

Archívum betöltése...

 

Archívum

2056 január: Az Unióban ismét problémák merültek fel. Miután minden
tartalékukat felemésztették, a szövetség tagjai érezni kezdték az egységes Európa hátrányait is. Az euró árfolyama visszaesett, a nyersanyagok kifogyóban voltak, drasztikus áremelkedés söpört végig a világ piacain. A gazdasági növekedés először stagnálásba, majd rohamos csökkenésbe csapott át. A nemzetek olajellátottsága lassan megszűnőfélben volt, az EU rádöbbent, hogy több pénzt költ behozatalra, mint saját tagországaira, melyek önálló terveket szövögettek gazdasági ötleteik megvalósítására. Mindennapossá váltak a tüntetések, ám a lázongásokat hamar leverték. Az országok elutasították az egymással való együttműködést, a korábbi olajozott kapcsolatokat felváltotta a vita, az elégedetlenség és bizalmatlanság.
Bár úgy tűnt, az egyesült Európa katasztrófa előtt áll, továbbra is felajánlotta tagjainak a védelmet és a segélyeket, melyek ezen ínséges időkben nagyon fontosak voltak.

 

 

Szólj hozzá!